Nézz a körmödre - mit árul el az egészségedről?

Ha a szem a lélek tükre, akkor a köröm az egészségé. Bár a nők többsége műkörömmel és lakkal fedi el körme hibáit, két manikűrözés között érdemes szemügyre venni állapotukat.

Alakja, minősége, esetleges domborúsága és színe mind fontos információkat árulnak el rólunk.

A köröm a hajhoz és bőrhöz hasonlóan információt ad az egészségről. A különféle körömhibákból nem csak a betegségekre, hanem a vitaminhiányra, fáradtságra és a helytelen táplálkozásra is lehet következtetni. A köröm szelént, ként, kalciumot, káliumot és egyéb nyomelemeket tartalmazó keratinból áll.

Erős, rugalmas, rózsaszín és folt nélküli, ezek az egészséges köröm alapismérvei. Az ettől való eltérésre kell odafigyelni.

Ha egészségi állapotunkra vagyunk kíváncsiak, nézzük meg körmeink színét, formáját és felületét.

Elszíneződések:

1. Sárgás- főként vegyszerek idézik elő, például gyakori körömlakk használat, de erős dohányosok esetében „természetesnek” mondható. (Amennyiben egyik ok sem áll fenn, felmerülhet, hogy a körmök sárgulásának hátterében a máj vagy a tüdő megbetegedése áll.)
2. Barnás- elszíneződést előidézhetnek bizonyos gyógyszerek, a köröm alatt keletkezett vérömlenyek felszívódása, de ritkán jelezhet a színváltozás a köröm alatt kialakult rákos betegséget is.
3. Vörös- a magas vérnyomás egyik tünete lehet.
4. Kék- a vér elégtelen oxigénellátására utalhat, azaz keringési zavar idézi elő.
5. Fakó- a köröm fakóvá válása vashiánnyal vagy vérszegénységgel is magyarázható.
6. Fehér foltok- a körmök cink illetve a B6-vitamin hiányáról árulkodhat. (De túlzott cukor- és alkoholfogyasztás is állhat ennek a problémának a hátterében.)
7. Szürkés árnyalatú- a szervezet túlzott vastartalmát mutatja meg, míg a sápadt, szint színtelen körmök pedig azt jelzik, hogy túl kevés vas található a szervezetben.
8. A körömágynál fehér, szélénél barnásvörös elszíneződés a vesék megbetegedésének egyik legjellemzőbb tünete.
9. A vörösesbarna körömágy, fehér széllel, pedig májproblémákra utalhat.
10. Elszíneződéshez vezethetnek a köröm alatt szaporodó, pigmenteket termelő baktériumok, illetve gombás fertőzések is.

Alaki elváltozások:
 

1. Gödröcskék: A szarusejtek leválása idézi elő és ilyenkor gombostűfejnyi lyukak keletkezhetnek. Általában ártalmatlanok. Abban az esetben, ha mindkét kézen jelentkeznek, a pikkelysömör vagy foltos hajhullás kísérőjelensége is lehet.

2. Kanálköröm: Okozója a vas és vitaminok hiánya. Anorexiásoknál, vagy túlzott fogyókúra esetén alakul ki, a széleinél felkunkorodó körömforma. Egészségesebb táplálkozással könnyedén orvosolható problémáról van szó.

3. Óraüvegköröm: A köröm kidomborodó, többnyire az ujjak utolsó percei is nagyobbak és kerekebbek az átlagosnál. Lehet örökletes, szív-, tüdő- vagy bélmegbetegedés, májbetegség vagy neurológiai zavar jele is.

4. Törékeny köröm: Pajzsmirigy-megbetegedés okozhatja. Vitaminok, E-vitamin, vas és kalcium hiánya is puhítja a körmöket, ami ennek következtében könnyen sérül.

5. Keresztbarázdák: Az immunrendszer gyengülését jelzi, általában fertőző betegségek, krónikus gyulladások alatt, illetve után jelentkezik a körmökön. Kisebb problémára utalhat, ha a megjelenést megelőzően az  illető diétázott.

6. Hosszanti barázdák: Ártalmatlan elváltozás, az életkor előrehaladtával gyakran szaporodik számuk a körmökön. De fiatalabb korban utalhat még vashiányra, bőrszárazságra, keringési zavarra, erős mechanikai vagy vegyi behatásra is.

A megváltozott körmökért gyakran a körömgomba felelős. A körömlemez ilyenkor megvastagodhat, mégis gyenge és könnyen töredezik, illetve sárgássá válik a színe. Cukorbetegeknél, vagy immungyengeség esetén gyakoribbá válhat.

Esztétikai elváltozások is gyakran előfordulnak, amelyek nem belső, hanem külső tényezők hatására jelennek meg. Ilyen lehet a hideg időjárás, a sokszori kézmosás, valamilyen vegyszerek sűrű használata (pl.: körömlakk).

Ha a leírt körömproblémákkal találjuk magunkat szemben, érdemes a hozzá tartozó betegségre nagyobb figyelmet fordítani, hiányállapotok esetén változtatni étkezési szokásainkon.

Bár a köröm vizsgálata önmagában nem képes a betegség megállapítására, de figyelmeztethet egy esetleges későbbi, komolyabb betegség kialakulásának kockázatára.